Már előre foglalkoztatott a dolog, hogy mi lesz velem szombaton, hogyan birkózom meg a kötélszakadás nehézségeivel. Utólag visszagondolva természetesen azt állapítom meg, teljesen felesleges volt az egész aggódás, elvégre azért ül mellettem az oktató, hogy ha elrontanám, akkor se tudjam megtenni.
Megszokott oktatómmal indul az első felszállás is, de ez még I/5 volt, tehát váltakozó állásszöggel repülés, azaz egy kis hullámvasút. Reggel ez pont jól jött egy kis bemelegítésnek, szinte csak "szórakozásból".
Utána hosszasan elbeszélgetett velem a két oktató úr, akik részt vettek az üzemen, de hasznos is volt, mert úgy indultam tehát neki I/6-nak, hogy fejben felkészültem arra, milyen helyzetben mit kell csinálnom. Persze volt némi előnyöm azzal, hogy egy másik oktató úr a távolból, de facebook beszélgetésben már elmagyarázta a legfontosabb dolgokat, amire figyelnem kell. :)
Tehát, első felszállás ebből a feladatból: középmagas kötélszakadás. A jelentés közben már valamelyest éreztem, hogy felszökik az adrenalin-szintem, alig bírtam türtőztetni magam: menjünk máár! Gyorsan elhadartam, hogy előttem a felszállómező és a légtér szabad, és indulás fölfelé!
Ez még nem tűnt olyan vészesnek, átnyomok, kötél leold még 3X, műszerek megkocogtatása-ellenőrzése, 180 fokos forduló és leszállás. No igen, leszállás: néha még mindig meggyűlik vele a bajom, túl hamar kezdek el lebegtetni, de most sikerült 2-3 nagyon jó leszállásom is, ahol minden tökéletesen klappolt. Micsoda boldogság volt :)
Összességében sikeres volt a nap, sok új és hasznos dolgot megtanultam :) és holnapra is maradt még egy kötélszakadás gyakorlat. A széllel némileg meggyűlt a bajom, kis zavaró tényezőként volt jelen, de hozzá kell szoknom ehhez is.
Annyi szép pillanatot őrzök most, hogy elegendő lesz egy időre, bár soha nem tudok ezzel az érzéssel betelni: a horizont megdől, ahogy fordulunk, az utazósebesség hangja, vagy csak a földön ahogy a fűben ülök a szárnyvég mellett, vagy ahogy a csörlőben a szakadt ülésen nekidőlök az ablaknak, és rázkódik az egész aggregátor... teljesen más világban járok ilyenkor, és szeretnék is ebben a világban megmaradni még hosszú időre.