GLIDINGIRL - egy vitorlázórepülő pilóta élményei 2013 óta

Glidingirl

Janus CM – egy új lehetőség kezdő távrepülőknek

2019. június 25. - Glidingirl

A vitorlázórepülés kapcsán a pilóták fejlődésének két hatalmas korlátja van – a rendelkezésre álló idő, illetve pénz. A kor és persze az élethelyzet függvénye is, hogy kinek melyikből mennyi jut, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem én vagyok az egyetlen pilóta, akinek mindkettőből elég kevés (arról nem is beszélve, hogy máshol tartózkodom, máshol repülök, és máshol van az „otthon” – így folyamatosan ingázom is). Az időkorlát miatt az egy szezonra történő gépbérlés nekem nem kifizetődő – amikor viszont eljutok a reptérre, szeretném a kevéske időmet maximálisan kihasználni, és annyit fejlődni, amennyi csak lehetséges. Klubos keretek között szerencsés esetben erre van lehetőség, ugyanakkor azt se várhatom el, hogy amikor feltűnök Hajdúszoboszlón, csak és kizárólag én repülök majd az áhított repülőgéppel.

Mi lehet hát a megoldás? Néhány szezonon keresztül sajnos csak az egy helyben toporgás volt – de régóta érlelődött bennem, hogy ideje lenne ismét a jó ütemben történő fejlődés útjára lépni. A válasz? Janus CM. Idén tavasszal ugyanis egy új repülőgép érkezett Hajdúszoboszlóra – amit nem kell teljes szezonra kibérelni, egy-egy napra is lehetséges. Egy felszálló motoros vitorlázó-repülőgépnek az is az előnye, hogy nem kell azon izgulni, mikor jön a csörlőkezelő, vagy lesz -e vontatógép. És terep sincs többé, mert bárhonnan hazaérünk, ha úgy alakul. Jolly Joker? Határozottan!

1_1.jpg

Egy héttel korábban már kitűztük, hogy mikor repülök először a Janussal: június 22-re esett a választás. Az időjárás folyamatos aggodalommal töltött el, mert szinte nem volt olyan nap, ami ne zárult volna zivatarral. Az előrejelzés szombatra is hasonló időt jósolt, egészen az utolsó pillanatig.

Az elméleti felkészülést is körülbelül egy héttel korábban kezdtem meg: a légiüzemeltetési utasítást a tulajdonosok lefordították magyarra, így könnyűszerrel áttekinthettem, hogy mire is számítsak, és milyen check-listeknek kell a fejemben lenni. Mivel motoros szakszóm nincs, így a repülésnek ez a része jelentette számomra a legnagyobb kihívást: üzemanyag-csap, gyújtáskapcsoló, légcsavarfék... felszállás előtt ezeket többször átbeszéltük, így minden a helyére került a fejemben.

2_2.jpg

Aznap már reggel 8-9 óra magasságában megjelentek az első cumulusok az égen. A sok eső után persze nem vártunk 2000 méteres felhőalapot, de a kiindulási 550 méter nem volt túl biztató. Az emelések se voltak igazán erősek, és az alap közelében egyre gyengültek. A türelmes várakozás technikáját alkalmaztuk, addig a reptér többi teljesítmény-gépe is a magasba emelkedett.

5.jpg

Ezek a percek sem teltek unalmasan, mert semmihez se hasonlító élmény „beleharapni” egy-egy bolyhos cumulus foszlányaiba. A felhőzés persze nem megengedett – de ilyen közel lenni a pamacsokhoz már önmagában is élmény. Nem túl gyakorlott pilótaként még mindig némi aggodalommal töltött el, ha 3-4 gép egyszerre tartózkodott egy termikben, közel egymáshoz, de pont ezért jó választás a Janus, és egy tapasztaltabb pilóta a hátsó ülésben.

Körülbelül egy óra helyizés után megindultunk a Keleti-főcsatorna felett. Itt már találtunk igazán jó emeléseket is (3-4 m/s), de az alap nem emelkedett túl gyorsan. A hibáimat elkezdhettem fejben listázni, hiszen minden repülésnek ez az egyik nagyon fontos eleme: a tanulsága! A kezdeti bedöntést általában még egész jól eltalálom, de hajlamos vagyok a kilaposításra a termikben megtett néhány kör után. Ahhoz is hozzá kellett szoknom, hogy a Janusban viszonylag erőteljesen kellett taposni a lábpedált, és mindeközben arra is figyelni, hogy a kéz és a láb mozgásai teljes szinkronban legyenek – vagyis ne csússzak meg, ezzel feleslegesen veszítve energiát, magasságot.

3_1.jpg

A Keleti-főcsatorna vonalától eltávolodva, egy új döntéstől vezérelve (merre vannak szebb cumulusok?) elindultunk észak felé. Nagyhegyest, Balmazújvárost és Hajdúböszörményt érintve haladtunk észak, észak-keleti irányba. Eközben a magasszintű felhőzet is tette a dolgát, és a termikeknek ismét egy rosszabb periódusát kaptuk el. A biológia is kezdett korlátot szabni a repülés hosszának (pedig a vízfogyasztást nem vittem túlzásba) – így bő 3 óra után ismét Hajdúszoboszló felé vettük az irányt, motorral megtámogatva.

4_1.jpg

A gépet szétszedni és összerakni egyaránt meglepően gyorsan lehet, és két fő is elég hozzá, mert a szállítókocsi speciális kialakításának köszönhetően bivalyerős segítőkre sincs szükség. A megszokott ingázás részeként aznap várt még rám 100 km autózás, de a jóleső fáradtság andalító érzésével vettük hazafelé az irányt. Madarakkal repültünk, felhőket szeltünk, és bizony néha viszonylag alacsonyról is tanulmányozhattam a Hortobágy szikes pusztáit... élmény volt, a javából! Hogy lesz -e folytatás? Ez nem kérdés.

Ha Ti is szeretnétek kipróbálni a Janust:

http://www.januscm.hu/pilotaknak.html

Ha pedig kíváncsiak vagytok arra, hogy milyen volt ez a repülés a hátsó ülésből:

http://www.januscm.hu/rep%C3%BCl%C3%A9sek/2019-06-22-kiss-adrienn.html

A bejegyzés trackback címe:

https://glidingirl.blog.hu/api/trackback/id/tr7314910680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása