Mivel Magyarországon is most az utóbbi napokban szép teljesítmények születtek a hullámrepülésben, lefordítottam a Sailplane&Gliding magazin erről szóló cikkét: lássuk csak, külföldön mi fán teremnek a dolgok.

Időjárás: Szeptemben 10.-én. Északról fújó szél, inverzió ígéretes magasságban, jetstream (futóáramlat)
A Portmoak-i pilóták felismerték, hogy kifejezetten ígéretes helyen fekszik a repülőterük a hullámrepüléshez. Nyilván sok hiba után, de kitapasztalták, hogy milyen sajátságai vannak a helyi időjárásnak. Santiago Cervantes jól választotta meg a fordulópontját is, így 100 km-en rekordot állított fel.
(Néhány adat a pilótáról: 16 éves kora óta repül, most 62 éves, 2000 repült órával maga mögött, és természetesen gyémántkoszorúval)
Repülőgép: Discus 1bT

Már reggel nyilvánvaló volt, hogy aznap ki fog alakulni a hullám. Mivel a repülőklubtól nem messze lakom, így könnyen megállapíthattam, hogy milyen időjárás várható a térségben. A SAT24 nem mutatott ugyan semmi erre utaló jelet, sőt, sok felhő volt Highlands felett. Otthon ülve már kitaláltam, hogy egy 100 km-es hurkot kellene repülni.
Ahogy sétáltam a reptér felé, már sejtettem, hogy jól tippeltem az időt illetően. Edzell felett igenis lesz hullám, még ha nem is ezt mutatta a műholdkép.

9 óra 29 perckor szálltam fel a Benarty hegyvonulat felé, egyenesen a kialakuló hullámba. Teszteltem az áramlásokat, és ezután nekiindultam. Igazán egyszerű volt. Eleinte még egy kis leárnyékoló felhő zavarta a napot, de végül szépen kialakult az idő. Edzell nyugati részére érkezve 10000 lábra emelkedtem. Jól kitaláltam, merre menjek, mert itt az egyik irányba kicsit ellaposodott az idő, de ezután valóban könnyű dolgom volt.

 Crieff területén olyan volt, mintha letértem volna erről az "energia vonalról", de lelassítottam egy kicsit és visszatértem az emelésbe, mert féltem, hogy sok magasságot veszítek. 500 méterrel túlszaladtam a kijelölt célon, aztán indultam az 1km-es finish sector felé. Mindazonáltal jó átlagot repültem: 201.92km/h. Egy rosszabb szakaszon 133.65km/h lett az átlagom.

Az égbolt valóban gyönyörű volt az egész nap során, a hullámfelhők kitettek magukért. Tényleg fantasztikus volt. Hátszélben indultam, ami aztán lassan szembeszél lett. Az utolsó szakaszt élveztem a legjobban, 196.46 km/h-s átlaggal. Eddigre a vizem is elfogyott, anélkül pedig nem akartam folytatni a távot és esetleg túlvállalni magam. 15 óra 57 perckor szálltam le.